Rólunk

Hogy mi is ez?
Miért különleges?
Miért jó a környezetnek?
Miért hasznos?

Eddigi legismeretebb fehérje források: szója és a halliszt, de
egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt.

Ezek közül a leggyakrabban bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyaszthatók, szinte bármelyik fejlődési szakaszukban. Gyorsan szaporíthatók, szinte kimeríthetetlen fehérjeforrásként szolgálhatnak. A szója önmagában nem jelenthet megoldást a Nemzeti Fehérjeprogramra, fontos lenne olyan alternatívákra is koncentrálni, mint a kukorica melléktermékei, vagy akár a rovarfehérje, amely több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására adna lehetőséget évente. A Nemzeti Fehérjeprogram sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Magyarországon termesztett GMO-mentes szója ne hagyja el az országot, és itt kerüljön felhasználásra, a szakemberek szerint ugyanis néhány év múlva komoly problémát jelenthet majd a fehérjehiány az egész világon – hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencián.(2018) Nem csak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy behozatalra szorul a fehérjetakarmányokból, elsősorban a szójából.

Európában ugyanis mindössze 10 százalékos az önellátottság a fehérjetakarmányokból. A fekete katonalegyek lárvái helyettesíthetik az állatoknak szánt halhúst, és ezzel megvédhetik az óceánokat a túlhalászattól. Ugyancsak helyettesíthetik az állatok táplálásában nagy mennyiségben használt szóját, ami az esőerdők számára lehet jó hír. A rovaroknak az élelmiszerhulladék megsemmisítésében is kiemelt szerep juthat. Mindenféle emberi és ipari szerves hulladék megemésztésére képesek anélkül, hogy sok üvegház-hatású gázt termelnének.10 kg légypetéből kikelt lárva kb. 100 tonna élelmiszer-hulladékot fogyaszt el 15 nap alatt”, a rovarokból később 15 tonna magas fehérjetartalmú állati takarmányt készítenek, a lárvák trágyája pedig kiváló talajjavítóként alkalmazható.
A Queensland Egyetem szakemberei megállapították, hogy a rovarnak magasabb a cinktartalma, mint a húsé, több benne a kalcium, mint a tejben, ráadásul kevesebb, mint 5 ezer négyzetméteren tenyésztett lárva több fehérjét tartalmaz, mint 12 millió négyzetméteren nevelt szarvasmarha vagy 520 ezer négyzetméternyi szója.